Beszélgetés Böcskei László püspökkel a Hollandiában tett látogatásról

Az elmúlt hét folyamán egy körúton vett részt a püspök úr Hollandiában, az egyházmegyei Caritas Catolica vezetőinek kíséretében. Mi volt ennek a látogatásnak a célja?

 

A látogatás fő célja az volt, hogy felkeressük azokat a holland közösségeket akik, már 20-25 éve is akár, támogatják az itteni szociális tevékenységeinket, a Caritas által.

Az évek során kialakul egy olyan partneri viszony, mely nem csak a szavak szintjén nyilvánul meg, hanem komoly háttérrel rendelkező konkrét cselekedet által.

Mivel ismerem ezt a hátteret, mely az ottani hívek, emberek hozáállásából tevődik össze, ellátogattam tehát most ismét hozzájuk, hogy személyesen is találkozzunk, elbeszélgessünk az itteni projektjeinkről, beszámolhassunk azokról a folyamatokról, melyeket az ő segítségükkel sikerül megvalósítani, fejleszteni, fenntartani. Természetesen nem utolsó sorban, megszerettük volna köszönni a felénk tanúsított töretlen kiállást, helytállást.

 

Több segítő közösséget is meglátogattunk, akik nem csupán 1-2 emberből tevődnek össze, hanem szervezett formában létrejött csoportok, alapítványok, szervezetek formájában működnek. Ilyenek például a Szent Vince schijndeli közössége, a bredai nővérek, a boscopi refomátus partnerek, az ommeli helyi közösség, akik több irányból is részt vállalnak a támogatásból, illetve az udeni önkéntesek.

 

Hogyan működik Hollandiában ez a folyamatos gyűjtési akció?

 

Ezek a találkozások nem csak protokoláris látogatások voltak, hanem beleláthattunk abba, hogyan is szervezik ők meg a tevékenységeiket, melynek fő célja a projektjeink támogatásához szükséges anyagi alap előteremtése. Holland fegyelem és gyakorlat szerint, semmit sem kerül pazarlásra, ami jó minőségű, azt újrahasznosítják.

Megfordultunk tehát több olyan raktárba is, ahol az önkéntesek, 100-150 ember is akár, az összegyűjtött újrahasznosítható dolgokat rendbeteszik, majd pedig továbbárulják. Az így befolyt pénzösszeg képezi a hozzánk kerülő anyagi támogatást. Ugyanakkor másik lehetőség az, hogy a rendbetett, használható javakat küldik el hozzánk, a Caritas erre a célra létesített üzetei számára.

 

Fontos volt számunkra, hogy belelássunk mennyi munka is van emögött a támogatás mögött: összegyűjtés, tisztítás, javítás, előkészítés. Ez a nagy munka elköteleződést is jelent, hiszen az említett közösségek életében, a hét folyamán vannak kijelölt napok, melyeket vagy részben vagy teljes egészében erre a folyamatra fordítanak, feláldozva szabadidejüket.

 

Miben mutatkozik meg itthon nálunk ez az anyagi támogatás?

 

Az anyagi támogatás nagy része a házi beteggondozásban kerül felhasználásra. Ezen projekten belül hetente rendszeresen több mint 200 beteggondozottat látnak el Nagyváradon, Margittán, és az egyházmegye további pontjain. A betegápolók körbejárják a településeket, a projektben résztvevő betegeket meglátogatják, segítik kötszerekkel, gyógyszerekkel, szükség esetén ellátják őket. A Hollandiából érkező támogatás hozzájárul ahhoz is, hogy az Idősek Otthonában biztosítani tudjuk a speciális feltételeket, hiszen mind a négy meglévő otthon rendelkezik olyan részleggel, ahol a fekvőbetegeket gondozzák. Ezen a részlegen már speciális odafigyelésre van szükség, mely plusz költségekkel jár, viszont sok esetben a gondozott anyagi háttere nem tudja teljesen fedezni ezeket a költségeket, ekkor kerül kiegészítésre a Hollandiából érkező anyagi támogatással.

 

A Holland csomagban van egy másik tétel is, mely a szegénykonyha felé irányul. A szegénykonyha a rászorulók számára a napi ebédet biztosítja, ennek a hátterét teremti meg a projekt, az élelmiszerek beszerzése. A téli időszakban megnövekedő igényt is igyekszik a konyha ellátni, ugyanakkor a támogatásnak köszönhetően gazdagítani a mindennapi menüt úgy Nagyváradon, mint Margittán vagy akár Tasnádon.

A Caritas a Holland támogatásoknak köszönhetően diákok számára tud rész- vagy akár teljes ösztöndíjat biztosítani, emellett, bár egyre csökkenő mértékben, a szentjobbi gyerekek gondozásában.

Sokirányú ez a támogatás, és mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy ez náluk teljes önkéntességet jelent, nincsenek fizetett emberek, partnereket keresnek, akik raktárhelységeket ajánlanak fel a gyűjtőpontok részére. Az önkéntesek nagy részét az idősebb korosztály teszi ki, hiszen ők rendelkeznek több szabadidővel, akik szívügyüknek tartják, hogy megszervezzék ezt a munkát.

 

Mit várnak el a holland jótevők az itteni kedvezményezettjeiktől?

 

Amit ők várnak az a visszajelzés, ezért mindig fontos, hogy nem csak írásban számoljunk be az eredményekről, hanem személyes találkozások révén osszuk meg velük az elért célokat, ezzel erőt adva nekik, bátorítva őket a további munkára. Szóba jött a beszélgetések során, hogy Hollandiában is változik a helyzet, ott is egyre több rászoruló van, viszont az ottani Caritas segélyakciói, csak 20%-ban támogatják a saját rászorulóikat, a fennmaradt 80% külföldre kerül, hozzánk is jelentős része jut.

 

Az emberek komoly hozzáállásából, a kitartó munkájából tevődik ez a segítség össze, melyet fontos kihangsúlyoznunk. Figyelembe kell vennünk, hogy ezek a dolgok nem maguktól érthetődnek. Ugyanakkor ott az összefogás is, hiszen katolikus és református közösségekkel is találkoztunk. A nyitott, szeretetteljes találkozások során kihangsúlyozásra került az ottani lelkésszel, hogy az ember a fontos, és oda kell figyelnünk, hogy aki többet tehet az vállalja fel ezt a feladatot. Ebből azt tudom következtetni, hogy mindig meg kell keresnünk mi is azt, amit mi még tenni tudunk. Téves azt gondolni, hogy mi nem tudunk ilyesmire vállalkozni, ezért szorulunk mi segítségre, sőt az ő példájuk kell minket is ösztönözzön, hogy keressük meg az utakat mások felé, és tegyünk a lehetőségeinkhez mérten a nálunk szegényebbek megsegítésére.

 

Milyen üzenet fogalmazódott meg püspök úrban az itthoni hívek irányába, a hollandiai látogatás következtében?

 

Azt kell mondanom, hogy van mit tanulnunk tőlük. A velük töltött találkozás fontos volt nem csak a kapcsolatok megerősítése szempontjából. Tudtunk örülni egymásnak, erősíteni egymást és hiszem azt, hogy továbbra tudunk együtt dolgozni. A Holland partnerek is szoktak hozzánk látogatni, igyekeznünk kell minden találkozás során átadni nekik, hogy értékeljük és becsüljük azt, amit ők értünk vállalnak és áldozatként felajánlanak.

 

Nem csak nagyböjti feladatnak számít, hogy a rászorulókra és szegényekre többet kell gondolnunk, hanem a keresztény ember életmegnyilvánulásai közé kell tartozzon, hogy figyelek a körülöttem lévőkre, és ha tehetek értük valamit, akkor azt tegyem meg.

 

Lejegyezte: Méhész Erdei Anita

Kövessenek minket a Facebookon is!